ITT KEZDŐDIK. Továbblépés: Bejegyzés végén ÚJABB BEJEGYZÉS-re kattintva

Budapest Airport

Itt ülök a reptéren, várva a beszállásra. Azt hiszem elmondhatom, hogy ilyen szervezett még soha életemben nem voltam. Ma délelőtt picit ide...

Laosz - Vang Vien

Vientienből Vang Vien-be 3 órás busz út vezet. Igaz ugyan, hogy csak 150 km, de az út a kanyargós hegyi utakon vezet át. Már ezért a látványért megérte eljönni, ami az út alatt önkéntelenül is magához vonz minden tekintetet. Az elképzelhető minden formában váltakoznak a hegyek, dús, trópusi növényzetükkel díszelegve. Az úton elhaladtunk egy tavas rész mellett, ahol a méregzöld sűrű fák, az igazi élénk rozsdavörös talaj és a kék víz találkozása gyönyörű képet festett.
Az elő-hírekből úgy tűnt, hogy Vang Vien nem az én városom lesz, ám nem így lett. A város maga valóban hasonlít egy mini Khao San Roadra, tele van éttermekkel, bárokkal, boltokkal és szórakozóhelyekkel, azzal a különbséggel, hogy ezt a maroknyi várost ez az egy fűút alkotja. Sok építkezés zajlik, szerintem igencsak ki fog fejlődni ez a környék. Körös-körül csodálatos hegyek magasodnak mindenféle méretben és formában. Amint megérkeztem a szálláshelyemre beszélgetésbe elegyedtem egy 81 (!) éves görög bácsival, aki hasznos információkkal próbált ellátni az élettel, házassággal, és szerencsére a környékkel kapcsolatban is. Nagyon egy muris figura és kora ellenére igencsak elemében van. Kanadában él a családjával, de most eljött pár hónapra utazgatni. Szidta a helyi lányokat, hogy milyen könnyűvérűek és hogy hova fajult a világ, ő feleségét még szűzen vette el, és mindenkinek ezt kéne tenni. Azt mondja, cserélhetne nőt, de tudja, hogy a felesége legalább tiszta. :) Nekem is hasonló tanácsokat osztogatott, na meg hogy ha megismerkedek egy férfival, először nézzem meg, hogy hogy bánik a szüleivel, és természetesen a házasságig ne bújjak vele ágyba. :)
Itt szokás szerint mindenkinek első dolga a ’tubingolás’, ami annyit tesz, hogy egy felfújt traktorgumi belsőn lecsordogálsz a Mekongon, közben megállóhelyek vannak, ahol kezedbe vehetsz újabb és újabb adag söröket, vagy egyéb alkoholt, zene szól, igazából egy vidám party-túra. Én erre nem nagyon vágytam, hogy leigyam magam és ökörködjek a néppel, így újdonsült görög pajtásommal nekivágtunk az ismeretlennek egy bringával. Ez a nap, egyszerűen lenyűgöző volt. Mivel mindenki a népszerű programokat választja, ezért az alternatív útvonalakon alig találkoztál turistákkal. A rizsföldek aranyló csillogásából kimagasodik néhány hegy a maga méltóságában és magányában, másütt pedig összefognak és csoportokba verődve büszkén húzzák ki magukat az ámélkodó tekintetek előtt. Egy-egy csúcsot meg lehet mászni, melyről gyönyörű kilátás nyílik és jó néhány mészkő barlang található a környezetükben, pompás alakzatokban és csillogásban megtestesülve. Néhol egy kis falucskát keresztezel és néhol kis tavacskára lelsz a hegyek árnyékában, ahol némi kip-ért (Laos pénzneme) horgászhatsz is. Kicsit eltévedvén egy banánrengetegben találod magad, így nem is bánod, hogy a banánfák árnyékából gyönyörködhetsz a környező hegyekben. A növényzet egyszerűen lenyűgözően dús, gazdag és színes.
Most kb. 2,5 hete utazom. Nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy igazán ráérezz az utazás ízére. Az elején még önkéntelenül is tervezgetsz és próbálod alakítani a dolgokat. Mostanra lazulsz be teljesen, dobod el minden aggodalmad, feszültséged, és kontrol kényszered és csak repülsz az áramlattal, ami nincs mese, visz magával. Itt kezdődik igazán az utazás.
Képre klikkelve a többi, de egy részét nem én fotóztam, hanem a görög pajti. Igazából elég nehéz teljesen egyedül utazni, de nem bánom, és így lett egy pár kép rólam is. :)